A rómaiak is kedvelték a Balatont. Akarattyán a zsidótemető fölött találtak rómaikori sírokat. Hadi útjuk egyik elágazása vezetett Fűzfő - Kenese - Akarattya - Siófok - Balatonkiliti - Pécs felé. A rómaiakat a népvándorlók űzték el. A hunok, gótok, avarok itt tartózkodásának emlékét őrzi a Veszprémi Múzeum. Géza fejedelem 990 körül a veszprémvölgyi apácakolostornak adományozta Knésa, Csitteny, Máma, Sándor falvakat. 1109-ben Kálmán király egy peres ügyben felbontja az eredeti görög nyelvű okiratot és ebből tudhatjuk meg, hogy a falvak lakói udvarnok sorban éltek, földjük közös neve: Terra Akaratia. Földrajzi névként találkozunk: Csiteny heggyel, Matacs erdővel, Sándor dűlővel, Máma tetővel. II. Ferdinánd 1639-ben Kenesét, Mámát, Sándort a györi jezsuitáknak adta. 1773-tól a Vörösberényi Katholikus Tanulmányi Alapé volt a terület.
A 3870 lakosú község Balatonakarattya és Balatonkenese egyesítésével keletkezett. A több mint 5000 hétvégi ház és nyaraló hatalmas, 12 km hosszan elnyúló rendezett, parkos, virágos üdülőtelepet alkot.
Balatonakarattya üdülőtelepen építették ki a Balaton környékének második leghosszabb 2,5 km-es partvédő művét. Mögötte alakul ki az a Bercsényi, a Lidó és a Bezerédi strand. Balatonakarattya üdülőtelepen egyébként zenés, táncos vendéglő, csárda, cukrászda, népbolt, szabadtéri filmvetítés, szabadstrand működik. A község Balatonakarattya és Balatonkenese egyesítésével keletkezett.
)
